Nem ismerek olyan embert, aki
valamiért ne szeretné ezt az évszakot. Végiggondoltam, hogy számomra mit is jelent, s
milyen érzésekkel tölt el a nyár. Ezt a témát nem lehet megunni, az
összes újság tele van vele valamilyen szinten, boncolgatva azt, hogy milyen
lehetőségeink vannak a nyári kikapcsolódásra, hogy mire vigyázzunk, hogyan
öltözködjünk és hogy mennyire legyünk szerelmesek. A csapból is ezek a témák
folynak, ugye ismerős számotokra?
Mindenkinek mást jelent a
nyár. Mégis mindannyian örülünk annak, hogy tovább van világos. Számomra ez áll
az első helyen. Méghozzá azért, mert az a tudat, hogy később megy le a Nap,
egyféle nyugalmat kelt bennem, mivel tudom, hogy elég ráérősen végezni a
dolgomat, nem kell sietni, mindenre lesz időm. Ilyenkor lelassul minden, nem
kell rohanni, kapkodni, ráérek. Minek is?! Képes vagyok elfelejteni az
időérzékemet, sokkal később fekszek le, mint ahogy megszoktam, aztán persze
nehezen tudok elaludni, s a napok is összefolynak. Hiszen ha éppen hosszabb
ideig nem kell dolgoznom, s itthon vagyok, vagy elutazok egy ismeretlen vidékre,
nem kell hajnalban kelnem, nem kell az órámat pásztáznom, hogy nehogy lekéssem
a buszt, s szabadságolja magát az egész éves idegölő stressz is egy időre. Erre
szükségünk van, másképpen szó szerint megbolondulnánk.
Nyáron több idő jut arra,
hogy magunkkal foglalkozzunk, még akkor is, ha azt az év többi időszakában is
megtesszük, de nem ekkora figyelemmel. Nem csak a lakás rendbetételére jut több
időnk, de önmagunk kitakarítására is. Testileg és lelkileg egyaránt. Egy ilyen
újjászületés mindannyiunkra ráfér.
Én mindig igyekszem annyira
kihasználni ezt az időszakot, amennyire csak tudom, és amennyire engedni a
pénztárcám. Az embernek arra van ideje, amire akarja, csak szervezés kérdése.
Szeretek ilyenkor lustálkodni egy-egy napig, de nem állandóan. Bár olyat nem
tudok, hogy nem csinálok semmit, mert az unatkozás fogalmát csak hírből
ismerem, testközelből nem és nem is szeretném. Új ételeket, ízeket tervezek,
próbálok ki; lekvárt főzök; olvasok, többet járok piacra, utazok, kirándulok,
többet túrázok, sokat futok és mozgok a szabad levegőn, könnyen barnulok, sok
gyümölcsöt eszem, ráérősebben beszélgetek bárkivel és még sorolhatnám.
Az idei nyár is hasonló, de
kicsit másabb, mint az előzőek. Egyébként sincs két egyforma év, nap, perc.
Mindig minden változik, ahogyan mi is. Régóta küzdök egy betegséggel, s közben
már egy sokkal komolyabbal is. Minden napban találok valami jót, valami újat,
valamit, ami egy időre elvonja a figyelmemet róla, de azért ott motoszkál
bennem a probléma mindig. Nehéz nem venni tudomást róla, mert sokkal
óvatosabbnak kell lennem a következő 3 hónapban. Aztán pedig ki tudja, merre
visz ez az egész, csak reménykedni tudunk az orvosokkal együtt abban, hogy
mégsem a legrosszabb fog bekövetkezni. Nagyon nehéz, bevallom, sokszor eltörik
bennem a mécses, de felállok, s megyek tovább, ahogyan azt már többször írtam a
korábbi bejegyzésekben is.
Kicsit felborult minden
körülöttem az utóbbi hónapokban, de sokkal tisztábban látok már. Nem
foglalkozok már olyan emberekkel, akik csak energiát lopnak tőlem, akiknek akár
már egy fotója is feszültséget kelt bennem, olyanokkal, akik csak kihasználtak.
Az ilyen embereket útjukra kell engedni, valahol megbocsátani nekik, s közben
magunknak is. A múlt lezárásának része ez is.
Olvasom Louise L. Hay könyveit: Éld
az életed! és Az erő benned van!
Nagyon inspiráló, olvasmányos, és hasznos. Amikor elkezdtem az Éld az
életed!-et, emlékszem, hogy mondtam a páromnak, hogy az összes önfejlesztő,
ezoterikus könyv mehet a szemétbe, amit eddig olvastam, mert ez az igazi, ez
visz mindent, ez kell nekem. Nem véletlenül találtam rá, s pont egyszerre
mindkettőre a könyvesboltban. Éppen erre van most szükségem. Aki ismeri, az tudja,
miért írom ezt. A szerző nagyon komoly betegségéből úgy gyógyult meg, hogy a
gondolatait átprogramozta. Ez iszonyú nehéz. Sok gyakorlás kell hozzá. Ha
tehetném, járnék hozzá foglalkozásokra, beszélgetésekre, mert úgy sokkal
hatékonyabb lenne, de nekem marad a könyve és a saját kitartásom, erőm.
Paulo Coelho-tól
is olvasok ezen a nyáron, túl vagyok már Az
alkimistán és A Zahiron, egy
ideje pedig Mint az áradó folyó c.
könyvéből szemezgetek. Most ilyen könyvolvasós korszakomat élem. Régen volt már
ilyen…
Szeretem, hogy nyáron meleg
van és nem kell állandóan zokniban járni, lehet lengén öltözni. És ilyenkor
nagyon szeretek öltözködni, minél színesebben. Idén egy minden eddiginél
lazább stílust vettem fel, talán mert ezzel is azt akarom sugallni, hogy
igyekszem lazábban felfogni az életet, s minden rossztól megszabadulni. A
kánikulát viszont egyre nehezebben viselem, látszik, hogy öregszem J
Sokkal szabadabbnak érzem
magam akkor, ha jól kisportoltam magam, jól érzem magam a bőrömben, és ha
mindezek után még el is utazok valahová. Idén még körültekintőbbnek kell
lennem, így sajnos egy strandolás szóba sem jöhet, a fertőzések miatt
veszélyforrás lehet. Egyébként sem vagyok egy strandon fekvős, a vízben ülő,
vagy álló típus; én az élő vizeket, a Balatont és a tengert szeretem. Nem látom
értelmét annak, hogy vagyonokat fizessek ki azért, hogy egy tömeggel teli
strandmedencében áztassam magamat. Én szeretek úszni és azt, ha van hozzá tér.
Idén most ez kimarad, de könnyen elfogadtam. Talán túlságosan elővigyázatos
vagyok, de közben önfegyelmet is tanulok.
Az egész napos Mátra túrák
sosem maradhatnak el, minden nyáron többször nekivágunk, a napi Sárhegy
mászások és erdei futások pedig régóta meg sem kottyannak. Nem mondom, hogy
ezek veszélytelenek, de ha úgy vesszük az embert a saját otthonában is érheti
baleset, ki sem kell mozdulnia hozzá. Azért ekkora félelem nincs bennem, de ami
van, azt is le kell küzdenem, igyekszem…
Szeretek utazni, új vagy
régen látott tájakat felfedezni. A gasztronómiai fesztiválok mindig lázba
hoznak. Az egri Bikavér fesztivál- on jártunk nemrég, igaz rossz idővel indult,
de megláttuk benne a varázslatot és egy shoppingolással egybekötött izgalmas
nap kerekedett belőle. Imádom Egert! Amióta még közelebb lakunk hozzá, mint
korábban, évente többször is ellátogatunk. Az esetek nagy többségében először
mindig betérünk a Bazilikába, majd a kis szűk, romantikus utcákon át a piacra
visz az utunk. Imádom a piacokat! Az egrit különösen. Van ott egy idős
házaspár, akiktől évek óta vásárolok üstben, 25 órán át főtt szilvalekvárt.
Tőlük minden évszakban lehet venni. A belváros pedig mindig magával ragad, minden alkalommal valamelyik más arcát mutatja.
Utazások alkalmával az
étkezéssel vagyok mindig bajban, mert bármit nem ehetek, s nincs mindenhol
paleo étel, vagy csak nagyítóval keresve találok. A legjobb helyeken persze
hajlandóak úgy elkészíteni egy- egy fogást számomra, hogy abban ne legyen
glutén és laktóz sem, s végül mégiscsak paleo legyen. Így az esetek többségében
mindig viszünk magunkkal előre csomagolt házi készítésű paleo szendvicset, vagy
más ételt. Igaz, hogy ez korábban is így volt, mindig is ritkán jártunk
étterembe.
Ha elutazunk valahová, mi
szeretünk belemélyedni a helyiek életébe. Megismerni mindent, ami az ottaniak
életének része, a hagyományaikat, a gasztronómiájukat, s minden helyi és a
környéken fellelhető látnivalót meglátogatni. Imádok fotózni, így ilyenkor a
fotóknak legalább 90%-át én készítem. Egy – egy utazás tervezésekor sokszor már hónapokkal korábban elkezdem feltérképezni és összeírni a helyi és a
környékbeli programokat, látnivalókat, éttermeket, piacokat, belépőket, de még
a busz és vonat menetrendeket is. Igyekszek mindig mindenre felkészülni,
szeretek mindenről előre tudni.
A másik sarkallatos pont
pedig a szállás. Mi az apartmanokat, magánszállásokat favorizáljuk. Nem vagyunk
hotel és szálloda mániások. Összesen 3 alkalommal voltunk 1-2 napot hotelben,
egyszer azért, mert volt egy ingyenes lehetőségem, s akkor még bármit ehettem,
így Mátrafüreden ki is használtuk- miért is ne, ha ingyen volt! Egyszer
Egerben, egy éjszakát, de ennek is megvolt az oka, a varázsa, esküvő után
azonnal, mert csak ketten akartunk lenni, s akkor is egy ingyenes lehetőséget
használtunk ki. Szerencsénk volt mindkét „ajándékkal” és pár hete szintén egyetlen
napot töltöttünk hotelben, Parádfürdőn, csakis azért, hogy rokonokkal
találkozzunk, mert csak így lehetett megoldani. Ez utóbbi már komoly gondokat
okozott, mivel alig találtam magamnak olyan ételt, amit megehetek. Így megint
csak azt kellett mondanunk, hogy igaz sok tapasztalatunk nincs hotelek terén-
mert összesen 3 napot töltöttünk ilyen szálláson eddigi életünk során – hogy ez
nem a mi világunk, nekünk a legjobb egy apartman, ahol nem mondják meg mikor és
mi a reggeli, ebéd és vacsora, ahol csak mi ketten vagyunk, s maximum csak a
szomszéd házban, vagy az utca másik oldalán lehetnek zavaró tényezők ( sokáig
és hangosan bulizó fiatalok ) és hát a pénztárcánknak is jobban tetszik egy
magánszállás. Idén is lesz pár nap valahol, de még titok J Olyan helyen, ahol én már jártam, de nem a párommal
együtt, s 10 év után, hátrahagyva a múltat, új élményekre kiéhezve fogunk
elutazni. Ez is felér egy ajándékkal, annyi különbséggel, hogy nem hotel lesz,
de nem is apartman, nem sátor, stb. más J, s nem egyetlen nap… Bízok benne, hogy sikerül majd
jobban kikapcsolódnunk, kiereszteni az összegyűlt feszültséget és elterelni a
figyelmünket a bajokról. Legalább arra a pár napra…
A nyár kitűnő alkalom arra,
hogy belekezdjünk valami teljesen újba. Lehet új hobbink, ellátogathatunk régen
vágyott vidékekre, könyvírásba kezdhetünk, tanulhatunk, lezárhatunk
kapcsolatokat, belekezdhetünk egy új sportba, de bármit is csináljunk, egy
dolgot szem előtt kell tartanunk: mindent magunkért teszünk és ami a legfontosabb: minden nap egy új kaland, egy új ajándék, s
csak rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki belőle. Amire sokat gondolunk, az
bekövetkezik. Amiket most gondolsz, azzal a jövődet formálod. Megteremted
számukra a talajt, s azok csak növekednek. Nem mindegy tehát hogyan gondolod
azt, amit. Ha például mindig csak úgy fogalmazol, hogy: Remélem, hogy nem lesz
semmi baj! –akkor biztosra veheted, hogy lesz, mert a bajra koncentrálva vágysz
arra, hogy elkerüljön, de ezzel bevonzod magadnak. Mennyivel egyszerűbb lenne,
ha inkább azt mondanád: Minden rendben van! És feltétlenül jelen időben tedd!
Szép nyarat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése